A harmadik hónap

2007 december 13. | Szerző: Nagyiv |

 Már nagyon távolinak tűnik az a későnyári hajnal, mikor Kisbabánk a világra jött. Azóta annyi élménnyel és tapasztalattal gazdagodtunk, hogy szinte megijeszt: ha három hónap alatt ennyi minden történt, mi lesz később?!

Szonja nagyon jó baba, sikerült elfogadnia és megszoknia a napirendünket, ez Számára biztonságot, nekem kiszámíthatóságot jelent.

Ötször eszik egy nap, még csak tápszert kap. Változó, általában 650- 750 ml-t hamizik naponta. Emellett többször kínálom kamillateával, abból is lecsúszik pár ml.

Napközben sokat van ébren. Általánosságban elmondható, hogy a reggel 06 órás evés után még vissza tudom tenni a kiságyába, ilyenkor általában még alszik 1-2 órát. Ezután gőgicsélgetve jelzi, hogy Ő már ébren van. Igényli a foglalkozást. Nagyon szereti, ha tornáztatom, összeérintem a kezecskéit, vagy dobolok a talpacskáival.

Hason nem szeret annyira feküdni, mint kisebb korában, de azért minden nap fektetem így is. Ilyenkor hintaló módjára nem csak a fejét emeli, hanem a lábait is…

Egyébként nagyon ügyesen tartja a fejét hason, és böfiztetőpózban is. Erős baba.

Szeret nézelődni, lökdösni a felaggatott játékait. Három napja fedezte fel, hogy a lábaival is tudja zörgetni a felaggatott játékait. Azért élvezi, mert utána, ahogy megemeli a popóját, belerúg egy játékba- ahogy leér a lába, dobbant a talpaival.

Széleseket mosolyog közben. A hangokra reagál, már többször arra felé fordul, amerről beszélek hozzá. Szemével követi a tárgyakat. Úgy tűnik Apát és engem felismeri….

Egyre többet gőgicsél…többször előfordult, hogy amikor azt hittem, valami baja van: látom, hogy békésen kalimpál a járókában, és pl. “magyaráz” a csacsinak…

Vagy pl. evés után is többször eeee-zik, mintha azt mondaná: “köszi, elég volt, most már játsszunk!!”

Szeret megmarkolni mindent, amit meg bír fogni, és ha van rá lehetősége a szájába is gyömöszöli. Ilyen tekintetben a textilpelenka és a takaró a sláger. Csak arra kell figyelnem, hogy előszeretettel a fejére is húzza ezeket, szóval egyedül nem szoktam hagyni így játszani.

Még mindig nem adta fel, hogy az öklöcskéje beleférjen a szájába. Nem csak a nagyujját, hanem a mutatóujját, sőt van hogy a többit is előszeretettel szopizza, ilyenkor meglehetősen elégedett.

A cumi csak a babakocsiban, vagy a hordozóban (autóban) kell Neki, egyébként csak a kezét keresi…hiába tömködném a szájába- egyből kiköpi és megkeresi az ujját.

Túl vagyunk a három hónapos kötelező oltáson is, csodálatos módon ez sem okozott Nála panaszt.

Egészséges, életvidám, arányos Baba, Mindenkinek hasonlót kívánok!