A szülés

2007 szeptember 9. | Szerző: Nagyiv |

 

2007.08.28-án 02:30 körül értünk be a klinikára  

A portás szöszmötölt a kulccsal, mert zárva volt az ajtó… én meg már nagyon rosszul voltam.

Lifttel mentünk fel az 1. emeletre, Anyósék a kocsiban maradtak várakozni.  

Becsöngettem a szülőszobára, ahol egy szülésznő (micsoda meglepetés!) fogadott.

Röviden előadtam az előzményeket, de azt mondta, őt ez nem érdekli, csak a vizsgálat eredménye  

Hiába mondtam, hogy apás szülést terveztünk, kegyetlen mód becsukta az ajtót, Apa pedig kint maradt a folyosón.      

Meghallgatták Húspogi szívhangjait, és jött az ügyeletes orvos megvizsgálni…

Mindenki tiszta fáradt volt már, mert az éjjel 6 picuri bújt elő erre a világra  

Az ügyeletes orvos közölte, hogy 4 ujjnyira nyitva vagyok, és felajánlotta, hogy felhívja az orvosomat.

Ez nagyon jól esett, mert akkor már nem igazán tudtam logikusan gondolkodni  

Felvették az anamnézist, megcsinálták a rutinvizsgálatokat..és hiába mondtam, hogy az elmúlt 2 órában már 4-szer nagyvécéztem, még fel kellett tennem egy hashajtó kúpot is…

Szóval beérkezés után a következők történtek:

1.Magzati szívhang hallgatás

2. Nőgyógyászati vizsgáltat

3. Testsúly- (76kg), testmagasság -(163 cm), vérnyomás-(120/70 körül, de nem emlékszem pontosan), testhő-(36,4 körül) mérés

4. Anamnézisfelvétel

5.Hashajtó kúp adása

(Borotválni nem kellett (hála az otthoni rendszeres epilálásnak),  de úgy tudom, azt is szoktak ilyenkor.

Én nagy dumás vagyok, megjegyeztem, hogy nem is gondoltam, hogy ebből még ma baba lesz, mire az egyik kedves szülésznő: “Jobb is lett volna, ha vár még holnapig a szüléssel”      

AlAPHELYZETBŐL BIZTOS VÁLASZOLTAM VOLNA VALAMI KEDVESET, DE A FÁJÁSOK MIATT  MÁR NEM VOLTAM SAJNOS  ABBAN AZ ÁLLAPOTBAN, HOGY EZT MEGTEHESSEM.

A kúp felhelyezése után kimehettem Apához a folyosóra, mondtam Neki, mi a helyzet, és Ő felhívta a Szüleit, hogy mi maradunk, Ők mehetnek haza. Integettünk Nekik az ablakból…azután csak ketten maradtunk a folyosón.

Mondtam Apának, hogy be kell mennem, mert WC-nem kell, és nem akarok kirohangálni, de 1x még kinéztem hozzá…

02:50 körül megérkezett az orvosom, aki kérdezte, hogy zuhanyoztam-e már?!  Mondtam, hogy persze, otthon,  de mintha meg sem hallotta volna, elküldött a fürdőbe.  

Soká lett melegvíz, de jól esett tusolni.  Mikor kész lettem, Dokinéni mondta, hogy burkot kell repeszteni!

Befektettek az egyik “Apás” szoba szülőágyára, és Dokinéni BURKOT REPESZTETT. Mondjuk elég félelmetes volt, amivel csinálta, de megpróbáltam arra gondolni, hogy a Baba érdeke.

A burokrepesztés kellemetlen volt ( mint az utolsó heti nőgyógyászati vizsgálatok, de klasszikusan nem fájt…  

Enyhén meconiumos volt a magzatvíz, Dokinéni mondta, hogy lehet, hogy emiatt indult be a szülés.(Nem is tudtam, hogy ETTŐL IS BEINDULHAT)Meleg víz folyt a lábaim közé, de nem volt se jó, se rossz érzés.

VISZONT UTÁNA NAGYON!FÁÁÁÁÁÁÁJT  

Ekkor beengedték hozzám a szépen beöltöztetett FÉRJEMET, aminek nagyon örültem, de már iszonyú erősek voltak a görcsök!

CTG monitorizálás szerint csak 50% körüli fájásaim voltak, de én nem úgy éreztem….  

Sokmindenere nem emlékszem, de pár dologra igen:

1. Apa végig mellettem volt

2. Dokinéni végig a szobában volt

3. Rám tették a maszkot, hogy kapjak “gázt, ettől kicsit jobb lett, de korántsem annyira, mint mások mondják.

4. A fájások ellenére tettek rám Oxytocin infúziót, és Dokinéni, meg a szülésznő nagyon sokat matatott lent.

Annyira erősek voltak a fájások, hogy egyáltalán nem volt szégyenérzetem! Ami nekem elég fura volt!  

Apa kérdezte, hogy fényképezhet-e, de nem tudtam Neki válaszolni…azért csinált képet….

Sokminden kiesett, de arra emlékszem, hogy arról beszéltek, hogy “nem lesz így jó”, …maradjon köztünk, kell-e már kakilni (bocs)

A szülésznő mondta, hogy koncentráljak, mert nem jól van a baba (bradycard, azaz lelassult a szívfrekvenciája)

EKKOR ÖSSZESZEDTEM MAGAM (MEG IS DÍCSÉRTEK) ÉS (ÚGY EMLÉKSZEM 3 NYOMÁSRA) ….

2007.08.28-án  5:55-kor megszületett  Szonja Róza  (SZVI:2007.08.29.)

3030g, 50 cm

Apgar 9/10/10

Annyira féltem, egyből azt kérdeztem, hogy jól van-e?  

A válaszra nem emlékszem, csak arra, hogy a mellkasomra fektették, és Apa azt mondta:      “NAGYON SZÉP BABA”

Azután Apa elvágta a köldökzsinórt, Szonit elvitték, engem pedig elkezdett “összeöltögetni”Dokinéni.

Ezután 2 órát kellett még a figyelőszobában tölteni.