Ici-pici demográfia, szociálpolitika

2010 augusztus 26. | Szerző: Nagyiv |

 

Demográfia: A népességgel foglalkozó tudomány.

 

            Magában foglalja:

–         népesedéspolitika

–         népesedés elméletei

–     népességstatisztika

-álló népesség (pl.  iskolázottság, nem, kor szerinti összetétel)

-mozgó népesség: (pl. születés,  halálozás)

 

 

A népesedéspolitika definíciója:

Az állam azon tevékenysége, amellyel befolyásolni igyekszika népesedési folyamatokat.

Célja: a nem kívánatos demográfiai magatartás (pl. alacsony születésszám) megváltoztatására

Törekszik

 

1.      Pronatalista cél: a születésszám növelését célozza meg (pl. Magyarország)

/Sajnos országunkban nem eléggé hatékony- fogy a népesség/

 

2.      Antinatalista cél: a születésszám csökkenését célozza meg (pl. Kína)

 

A célokat az állam határozza meg, de a CSALÁD VALÓSÍTJA MEG.

 

 

A pronatalista politika célja:

 

–     biztosítania kell a megfelelő reprodukciót mennyiségben és minőségben is-(átlag 2,2 gyermeket családonként). /Ez azt jelenti, hogy megfelelő számú egészséges gyermek szülessen/

–         intézkedéseinek csökkentenie kell a sokgyermekes családokra nehezedő terhet

–         Hatékony nevelő, oktató felvilágosító, ismeretterjesztő munkával növelnie kell a népesség biológiai és egészségügyi intelligenciát

–         A szociálpolitikának a népesedéspolitikát kell szolgálnia

–         A gyermeket vállaló családokat kell támogassa, a gyermeket nevelő családokat segítse.

–         A népesedéspolitika össztársadalmi ügy, mert nem mindegy, mennyi gyermek születik.

Jelenlegi hiányosságai:

–         fontos lenne az anyaság és az apaság statusának presztízsét növelni

–         nagyobb részt kellene vállalni a gyermeket nevelő családok kiadásának csökkentésében

–         több olcsó, korszerű gyermekintézményre lenne szükség (bölcsőde, óvoda)

–         támogatnia kellene a gyermeket vállaló családok lakáshoz jutását

 

Főbb juttatásai / a teljesség igénye nélkül/:

1. Pénzbeli juttatások:

-GYES

-GYED

-GYET

-Családi pótlék

-Iskoláztatási támogatás

 

2. Természetbeni juttatások:

–         ingyenes egészségügyi ellátás

–         ingyenes oktatás

–         kedvezményes óvodai ellátás (pl. 3 vagy több gyermek esetén a térítési díj 50%-át kell csak befizetni gyermekenként.)

 

Az egyes országok eltérő születésszámának ellenére gyorsul a szaporodási ütem.

Az átlagéletkor az utóbbi 100 évben több, mint a kétszeresére nőtt a fejlett országokban.

 

A régebbi generációk családjaiban sok gyermek született (átlagosan 8-10), de a felnőttkort kevés érhette meg közülük. (magas számú csecsemőhalandóság, kötelező védőoltások bevezetésének ideje előtti nagy számú halálos gyermekbetegség, gyógyszerek hiánya)

Magas volt az anyai halandóság is.

 

Az egészségkultúra fejlesztése, és az orvostudomány fejlődése  következtében a népességszám növekedni tud.

 

Bővebb  adatok:

 

(Ajánlás):

 

„Magyarország – a legfrissebb, 2008-es adatok szerint – Európa és a világ egyik legalacsonyabb termékenységű országa, az EU-27 tagállamokat vizsgálva Romániával holtversenyben állunk a 24–25. helyen. A magyarországinál alacsonyabb gyermekvállalási kedv az Európai Unióban csak Szlovákiában és Lengyelországban figyelhetô meg.”

 

Demográfiai portré 2009

Jelentés a magyar népesség helyzetéről

KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

BUDAPEST, 2009

 

www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/portre/honlap_teljes.pdf

/p.30-39/

 

 

 

A magyar népesség fogyásának okai /a teljesség igénye nélkül/:

 

– Kevés, egyre csökkenő évenkénti születésszám.

 

-„ Idő előtti” / nemekre jellemző átlag életkort el nem érő emberek /egyre növekvő halálozási száma (Ez jelenleg Magyarországon nőknél: 74 év, férfiaknál:65 év)

 

– Napjainkban a felnőtt férfi lakosság halandósági arányszáma megegyezik az 1920-30-as évek szintjével

 

– a WHO /World Health Assotiation= Egészségügyi Világszervezet/ szerint a középkorú férfiak halandósága a világranglista élén áll.

 

– Már a 35-40 éves férfiak is veszélyben vannak, kevés éli meg közülük az idős kort. /Főleg szív-érrendszeri megbetegedések, egyre növekvő előfordulási gyakoriságú daganatos megbetegedések miatt./

 

 

 

A magyar társadalom főbb jellemzői /A teljesség igénye nélkül/:

 

– Hatalmas a aszakadék a nagyon szegény és a nagyon gazdag rétegek között

 

– nagyon nagy az elszegényedő réteg

 

– a létminimum alatt élők száma folyamatosan nő, ez a társadalom kb. 20-25%-a

 

– kb. 30. 000 a hajléktalanok száma

 

– A reáljövedelmek (a nettó jövedelem vásárlási ereje) folyamatosan csökkennek.

 

– A családok közel 1/5-e komfort nélküli lakásokban él, sok lakás elavult.

 

– A  „lakás-jövedelem olló” egyre nő/=hány havi jövedelem szükséges egy lakás megvásárlásához/

 

– A lakáshiány és a létminimum alatt élés nem kedvez a gyermekvállalási kedvnek.

 

-1990-től folyamatosan nő a munkanélküliek száma, 60%-uk még 1 év után sem tud elhelyezkedni.

 

– Minden 10. pályakezdő munkanélküli.

 

– A létbizonytalanság testileg és lelkileg is nagy problémát jelent az embernek.

 

– A válások száma jelenleg 51%-os

 

– Probléma a gyermekvállalásnál a GYES/GYED lejárta utáni munkába állás bizonytalansága

 

– Nagyon alacsonyak a reáljövedelmek, és magas az SZJA /személyi jövedelemadó/

 

 

Jelenlegi szociálpolitikánk nem tudja követni az egyéni problémákat. Akkor lenne jó, ha „preventíven” /megelőző jelleggel/ tudna működni- és nem alakulnának ki súlyos szociális válság,- és krízishelyzetek.