Cikk: “Gyermekbe beruházni”

2008 július 1. | Szerző: Nagyiv |

 …”Először: a “skandináv léptékű” magyar családtámogatási rendszer nem ró terhet a költségvetésre. Egy szülő ugyanis a saját fogyasztása mellett a gyermek fogyasztásának a fedezetét is meg kell keresse. E többletjövedelem után fizetendő, valóban skandináv léptékű szja és áfa átlagos életszínvonal mellett meghaladja a családtámogatási rendszer költségeit. A többségében egy- két gyerekes családok családi pótléka például a gyerek fogyasztásának az áfatartalmát sem fedezi.

Másodszor: az országos szintű bölcsődei- óvodai hálózat segítségével munkába állítani kívánt anyukák nem növelnék a munkaerő- kínálatot. Ez eddig még sehol nem jött be. Valamennyi mértékadó számítás szerint ugyanis egy óvodai férőhely összességében 0,35-0,4 munkaerőt, egy bölcsődei férőhely még ennél is többet köt le. Ezen nem lehet javítani, mert a pelenkázás nem gépesíthető racionálisan. Ráadásul az így keresővé váló anyukák munkaereje nem teljes értékű, hiszen amint az egyik gyerek beteg, kiesik. Vagyis a bölcsődei hálózat a második gyerektől kezdve már nem növeli, a harmadik gyerektől kezdve pedig nettó csökkenti a munkaerő- kínálatot.

Harmadszor: az otthoni gyereknevelés nem erodálja jobban az édesanya munkaerejét, mint bármilyen más megoldás. A gyereknevelés évei után a szaktudás valóban pár hónap felfrissítést igényel. A kisgyermek mellett dolgozó édesanyáknak viszont az idegeit erodálja, hogy a gyereknevelés stressze mellett a munkahely- óvoda- háztartás háromszögben is őrlődniük kell. Nem is beszélve a gyermektelen szinglikről, akiket 40 éves kor felett a család hiánya és az életcikluspartnerek utáni rohangászás készít ki.

A fenti három tévhitnek közös a gyökere: a GDP- orientált társadalom képtelen elfogadni, hogy a családi keretek között folyó munka is értékteremtés, mert nem számszerűsíthető.

Ha egy édesanya pelenkázza, fürdeti a gyerekét, az improduktív, mert nincs benne a GDP-ben. De ha elszakítják a gyereket az édesanyától, és fehér köpenyes alkalmazottak végzik ugyanezt, az már GDP, és nőtt a foglalkoztatottság.”

                                                                    Szerző: Dénes István (Biatorbágy)

/hvg 2008.május 24. 21.szám, p.:119-120./

2008.06.23.)