A nyolcadik hónap

2008 április 26. | Szerző: Nagyiv |

 Be kell látnom, hogy iszonyatosan nagyot tévedtem, amikor azt hittem, hogy az államvizsgára való készülés utáni kimerültség a legnagyobb….Folyamatosan, napról napra gyűjtögeti az ember lánya a cseperedő csecsemő életrevalóságából kibontakozó folyamatos készenlét fáradalmait…. hogy azután egyszer csak (mint velem is megtörtént) olyan mély álomba zuhanjon,  amiből igencsak erős motiváló tényező tudja felébreszteni. Ez úgy esett, hogy hajnal volt már, felébredtem, hogy motoszkál a picink, de KÉPTELEN VOLTAM felkelni Hozzá…Pedig ilyenkor mindig ránézek, betakarom…de most..EGYSZERŰEN VISSZAALUDTAM!!! Napokig kísértett a mardosó bűntudat, hogy milyen rossz anya is vagyok, mikor előbbre helyezem a pillanatnyi lustaságomat Szonjánál…azután rájöttem, hogy ettől már megtörtént a dolog.

Az anyaság csodálatos dolog…csakhogy mielőtt a gólya megérkezik, mindenütt boldog, ápolt és szép, kipihent anyukák mosolyognak gömbölyded békésen hozzájuk bújó kisbabájukkal…..Mindenféle bébikaját szívesen és jó étvággyal, hatalmasra nyitott szájjal várnak a képeken a kicsik, hogy azután nyugodtan játszanak a babajátékaikkal a tiszta, tökéletesen rendben lévő babaszobájukban…

…és nem reklámozzák a tomboló, kimerültségtől teljesen kivörösödött fejű, szabadságra vágyó, mindenre kíváncsi piciket…

…a tanácstalan anyukát, aki legalább egy órát készítgeti (frissen) szeretettel a zöldség- vagy gyümölcspürét, paszírozza a csirkemellet- hogy azután Szeme Fénye egy pillanat alatt romba dönse azon álmát, hogy ezt biztosan szívesen megeszi…

…a mosásra váró “nemtudommivelfogkijönniezafolt” tetrapelusokat és ruhácskákat..

…a pelenkázóasztalt, ami egy átöltözés, vagy peluscsere után úgy néz ki, mintha atomtámadás érte volna…

…a babaszobát, vagy játszóhelyet, ami a kicsi megérkezése/odatétele után jobb esetben is olyan, mintha nagytakarítás előtti kirámolást végzett volna az ember…

…az anyukát, aki nem kinyúlt melegítőben akar rohangálni egész nap (mert mindenhol azt olvassa, hogy ez a válás felé vezető út alapköve), mégis ezt teszi, mert ebben a legkényelmesebb kúszni és lécsőzni a babával, arról nem beszélve, hogy egy késői böfi után nem esik kétségbe, hogy tönkrement a ruha…

…az anyukát, aki szeretné olyan ápoltan és fitten tartani magát, mint szülés előtt..csakhogy ez már sokkal több erőfeszítést igényel, mert kevesebb az idő, és pláne az energia…

(én most főleg azokról az anyucikról mesélek, akik nem engedhetik meg havonta a fodrász- manikűr- pedikűr dolgot, és többnyire a nap legnagyobb részében egyedül vannak a picijükkel)

Lányunk 2008.04.06-án (7 hónapos és egy hetes) korában, EGYEDÜL, KAPASZKODVA FELÁLLT!!!! ( Azóta mindenütt megpróbál felállni, ahol csak eszébe jut, és valamibe meg tud támaszkodni)

Bár kicsit többet eszik, mint az elmúlt hónapban 7 hónaposan 6440g a súlya…ami az átlaghoz képest nem túl sok…viszont 67,5 cm, és EGÉSZSÉGES!

Nagyon szívesen eszik pár falat szalonnás (elkapart szalonna), margarinos vagy pecsenyezsíros kenyeret. Pohárból még nem akar/tud inni.

Még mindig nincs foga, de NŐ A HAJA! 🙂